Nincs béke: Ukrajnai katonák és civilek a orosz tűzszünetről
A tűzszünet óráival azután, hogy Oroszország azt bejelentette, ellátogattunk Ukrajna Donyecki régiójába, hogy megnézzük, milyen hatással van ez a helyzet a helyi lakosságra és a harcokra. Az ukrán hadsereg kíséretében jutottunk el egy tüzérségi álláshoz, amely Pokrovsk városától dél-nyugatra található, egy olyan területen, amelyet heves harcok jellemeznek. Az időjárás borongós volt, ami picit csökkentette a drónok támadásainak kockázatát, miközben az agyagos utakon haladtunk a széles, nyílt mezők mellett. Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet javasolt, amely helyi idő szerint május 8-án éjfélkor kezdődött, hogy egybeessen a második világháború európai befejezésének évfordulójával, amely Oroszországban a Győzelem Napja néven ismert ünnep. Azonban az állásból hallott robbanások, a bejövő és kimenő gránátvető tűz hangjai azt bizonyították, hogy a frontvonalakon és a lövészárkokban nem volt tűzszünet.
Megkérdeztem Serhiit, a Nemzeti Gárda 3. Operatív Brigádjának egyik katonáját, hogy voltak-e támadások Oroszországtól az éjszaka folyamán. „Igen, éjszaka támadtak. Itt voltak sikló bombák és drónok. Oroszországban nem lehet bízni. Este tűzszünetet hirdetnek, reggel pedig támadnak. Nincs tűzszünet. Mindig felkészülünk mindenre,” mondta. Néhány perccel később rádión érkezett egy célpont koordinátája. Néhány katona átfutott a mély sárban lévő lövészárkokon, egy tisztásra, ahol egy vontatott ágyú rejtőzött, ágakkal és levelekkel takarva. Felfedték, a megfelelő irányba állították, majd tüzeltek. A robbanás hangja zúgott, a visszarúgás pedig fellebbentette a földön lévő leveleket és port.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította Oroszország egyoldalú háromnapos tűzszünetét, ehelyett egy hosszabb, 30 napos tűzszünetet szorgalmazott, amelyet az Egyesült Államok javasolt. Ezt a javaslatot Donald Trump is megerősítette a Truth Social platformján csütörtök este. Trump azt is megfenyegette, hogy Washington és partnerei további szankciókat fognak bevezetni, ha a tűzszünetet nem tartják be. A háború folytatódik, mindkét fél próbálja kimeríteni a másikat, miközben megkérdeztem Maxot, egy 26 éves katonát, hogy mit gondol a globális diplomáciai erőfeszítésekről, amelyek a tűzszünetet sürgetik. „Itt, ahol vagyunk, nem gondolsz ilyen dolgokra. ‘Alagútlátásra’ van szükséged. Nem engedheted, hogy az érzelmek irányítsák a cselekedeteidet. Vársz egy parancsra, és cselekszel. Ha nincs parancs, akkor próbálsz valahogyan eltölteni az időt. De ilyen gondolatok nem jöhetnek a fejedbe,” mondta.
Az ágyúállásról észak felé haladtunk Dobropillya városába, amely körülbelül 19 kilométerre található az orosz állásoktól. A városban még mindig több ezer ember él, közöttük sokan, akik kénytelenek voltak ide költözni, mert a szülővárosaik túl veszélyessé váltak. Találkoztunk Svitlanával, aki Pokrovskból származik, de most Dobropillyában él. Megkérdeztem tőle, hogy szerinte Oroszország tűzszüneti felhívása milyen hatással volt a helyzetre. „Itt hallani a hangokat,” mondta, utalva a folyamatos robbanásokra, amelyek úgy zúgtak, mint a mennydörgés, amit a város szélén hallottunk. „Ez Oroszország tűzszünetének hangja. Ezért mondom, hogy soha nem szabad bízni bennük.”
A 26 éves Serhij is hozzászólt: „A tűzszünetet csak azért hirdetik, hogy összezavarják az embereket és megtévesszék őket, hogy azt mondhassák a világnak, hogy ‘mi jók vagyunk, próbálunk békés úton segíteni Ukrajnán’, de valójában mindaz, amit tesznek, ennek az ellenkezője.” Dobropillya főpiacán találkoztunk Olekszandral, egy 65 éves férfival. „Tavaly este csendesebb volt. Korábban rendszeresen hallottuk a Shahed drónokat,” mondta. „De most újra hallunk riasztásokat, és nem vagyok biztos benne, hogy látom a tűzszünetet.” Miközben beszélt, az arca eltorzult a fájdalmaktól. „Félek. Itt van feleségem és fiam. Nagyon félek a családomért. Félek, hogy kénytelenek leszünk elhagyni az otthonunkat,” mondta, miközben könnyek öntötték el a szemét.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Apple visszavág az amerikai bíró rendkívüli megvetésével szemben
India és Pakisztán: van-e út a feszültségcsökkentéshez?
