Szovjet űrhajó visszatér a Földre, várhatóan lezuhan
Egy, a Szovjetunió idejéből származó űreszköz része várhatóan szombaton visszatér a Földre, miután több mint ötven évet töltött a Föld körüli pályán. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénusz kutatására irányuló küldetésben vegyen részt, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és négy darabra szakadt – tájékoztatott a NASA. Az egyik darab, amely valószínűleg a leszállóegység, újból belép a Föld légkörébe, és lehetséges, hogy egy része nem ég el a re-entry során. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re-entry 2023. május 10-én, körülbelül 09:16 BST-kor fog bekövetkezni, de ez az időpont több órával is változhat.
A re-entry kapcsán sok kérdés merül fel, például az, hogy hol fog landolni. Azonban ha a darabok közül bármelyik túlél, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős károkat okozna. Stijn Lemmens, az ESA szenior űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyerünk, mint hogy ez a űrszemét darab ránk essen.” A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Azért tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, így robosztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy talán túlélheti a kontrollálatlan süllyedést a Föld légkörében.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő süllyedés lassítására szántak, valószínűleg már régóta elhasználódott, miután több mint 50 évet töltött az űrben. A földfelszíni emberekre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, de a kapszula várható repülési pályája a 51,7° északi és déli szélesség között bárhol leérkezhet, ez pedig a lakott világ legnagyobb részét lefedi. Ezért előfordulhat, hogy a kapszula landolhat például London környékén vagy akár Dél-Amerika legdélebbi csücskén is.
A kontrollálatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy az „ember alkotta objektumok visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori,” heti rendszerességgel történik nagyobb űreszközök esetén, míg a kisebbek esetében ez naponta is megtörténhet. Az objektumok jellemzően elégetődnek a légkörben, mielőtt elérnék a földet. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán fölött lépett be, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett égett el nagyrészt.
A Kosmos 482 most szorosan követve van a nemzetközi űrügynökségek által. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket „úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan ki tudják vonni magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált re-entries révén.” Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a lakott területekre gyakorolt hatás kockázatát, így védve az embereket és a vagyont, miközben „kezeljük a űrszemét környezeti hatását.” A közelgő esemény tehát nemcsak izgalmas, hanem fontos tanulságokkal is szolgál a jövőbeli űrmissziók tervezéséhez és az űrszemét kezeléséhez.
Ezeket is érdemes megnézni
A világ legnagyobb repülő madara: titkok és érdekességek
Aszteroida fedezte fel az élet alapköveit, állítják a tudósok
