
Védelmi megállapodások és meghívók: Tárgyalások az Egyesült Királyság és az EU között a Brexit óta első csúcs előtt
Hétfőn Londonban tartották az EU és az Egyesült Királyság első bilaterális csúcstalálkozóját a Brexit óta, amely szimbolikus jelentőségű esemény volt. Az esemény körüli várakozások vegyesek, és a résztvevők, köztük hivatalos személyek és elemzők is, óvatosan fogalmaztak. Sokan hangsúlyozták, hogy a két fél közötti feszültségek és nehézségek továbbra is jelen vannak, azonban egyetértenek abban, hogy a Brexit által kiváltott keserűség mára eltűnt. A globális események súlya, mint például az orosz-ukrán háború, Kína növekvő befolyása, valamint az Egyesült Államok védelmi prioritásainak megváltozása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU és az Egyesült Királyság szorosabb együttműködésre törekedjen.
Anand Menon, a UK in a Changing Europe think tank igazgatója elmondta, hogy a két fél közötti együttműködés elmaradása a jelenlegi nemzetközi környezetben nem lenne kedvező. A legtöbb európai ország, köztük Franciaország is, felismeri ezt a szükségszerűséget, és a csúcstalálkozó előkészületei során a francia kormány kemény tárgyalási pozíciót képviselt. Érdekes módon, a csúcs előtt a brit kormány bejelentette, hogy Emmanuel Macron francia elnököt meghívták első állami látogatására. A brit kormány ezzel próbálja barátságosabb fényben feltüntetni a franciát, aki kulcsszereplő a brit-európai kapcsolatokban.
A csúcstalálkozón három külön bejelentés várható, amelyek a brit kormány által ígért kereskedelmi intézkedések „resetjét” jelentik. Azonban a brit kormány nehéz helyzetben van, mivel az EU-val való kereskedelmi korlátok lebontását nem tudják teljes mértékben megvalósítani anélkül, hogy visszatérnének a vámunióhoz vagy az egységes piachoz, ami elvi kérdés a Labour párt számára. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a brit polgárok többsége szeretné, ha több kereskedelmi kapcsolat létesülne az EU-val, azonban a Reform Párt népszerűsége miatt a Labour vezetői óvatosabbak.
A brit kormány a kereskedelmi korlátok csökkentésére szektorális megközelítést alkalmaz, amelynek részeként egy állat- és növényegészségügyi megállapodást is terveznek, amely megkönnyíti a hús- és növényi termékek exportját és importját az EU és az Egyesült Királyság között. Az EU azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság elfogadja a jövőben bevezetett új SPS szabályokat, és szerepet vállaljon az Európai Bíróság ellenőrzési mechanizmusában. Ezek a feltételek valószínűleg nem nyerik el a Brexit híveinek tetszését.
A csúcstalálkozón várhatóan szó esik a mobilitási lehetőségekről is. A brit kormány szeretné, ha az EU elismerné a brit szakmai képesítéseket, amely lehetővé tenné a határokon átnyúló üzleti tevékenységet. Emellett csökkenteni kívánják a vízumkorlátozásokat a brit zenészek számára, akik az EU-ban szeretnének fellépni. Az EU viszont egy ifjúsági mobilitási programot szeretne, amely lehetővé tenné az EU fiatal polgárai számára, hogy utazzanak, tanuljanak, és akár dolgozzanak az Egyesült Királyságban.
A brit kormány célja a migrációs adatok csökkentése, amely forró téma a közvéleményben, így a kormány próbálja szigorítani a feltételeket. A tárgyalások folynak, de a források szerint a program már rendelkezik egy névvel: YES, azaz Youth Experience Scheme. A csúcstalálkozón a tervek szerint szó lesz a illegális migráció megfékezéséről, a szén határadókról való együttműködésről, és az energia kereskedelem egyszerűsítéséről is.
A védelmi és biztonsági megállapodás terén a brit kormány igyekszik elérni, hogy a brit védelmi vállalatok részt vehessenek az EU új újrafegyverzési programjában. Az EU és az Egyesült Királyság már most is szoros együttműködést folytat az orosz szankciók és Ukrajna védelme terén, azonban a brit kormány számára nehézséget jelent, hogy a francia kormány szigorúan korlátozná a nem EU-s cégek részvételét az EU védelmi szerződéseiben. Az EU védelmi programja még nem állt össze teljesen, így a brit cégek belépése bonyolult folyamat lehet.
A csúcs eseményei és a tárgyalások kimenetele sokatmondóak lesznek a jövőbeli brit-európai kapcsolatok szempontjából, és bár a nehézségek továbbra is fennállnak, a résztvevők nyitottak az együttműködésre. Az elkövetkező időszak kihívásai és a globális politikai helyzet alakulása azonban meghatározó lehet a két fél közötti viszonyban.

