A Just Stop Oil mozgalom elhallgattatása után a környezetvédők titkosabb módszerekhez folyamodtak

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik transzparenseiket, előkeresik hírhedt narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbemondóikat. Ezt a rutint már sokszor végigcsinálták, hiszen három év alatt számos akciót szerveztek, beleértve levesek dobálását, kukoricakeményítő festék permetezését és utak blokkolását. Ennek eredményeként a JSO a brit társadalom egyik legnagyobb megvetésnek örvendő kampánycsoportjává vált. Szombaton a központi Londonban várhatóan több száz aktivista gyűlik össze, ám ez az esemény jelentősen eltér a korábbiaktól. Először is, a rendezvény léte nem titok, másodszor pedig valószínűleg nem lesz akkora tömeges zűrzavar, mint amit korábban láthattunk. Valójában ez lesz a JSO utolsó demonstrációja, hiszen a csoport vezetői bejelentették, hogy „felakasztják a fényvisszaverő mellényt”, és véget vetnek a polgári engedetlenség kampányának.

A JSO hivatalos álláspontja szerint győzelmet arattak, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika. Ugyanakkor a csoport tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új intézkedések majdnem lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója elmondta, hogy a szombati összejövetel egy „örömteli ünnepség” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” – tette hozzá. Az aktivisták nem az egyedüliek, akik ünnepelnek; sok autós, művészetkedvelő és sport- vagy színházlátogató is örülni fog a JSO távozásának, akiket a korábbi akciók hátráltattak. A rendőrség is megkönnyebbül, hiszen a JSO tüntetéseinek felügyelete több ezer rendőri órát emésztett fel, és milliókba került. 2023-ban a Metropolitan rendőrség becslése szerint a JSO által okozott költségek közel 20 millió fontot tettek ki.

A JSO vége azonban nagy kérdéseket is felvet, például azt, hogy valóban a zavaró klímatüntetések végéről van szó az Egyesült Királyságban, vagy az underground tevékenység új, akár zűrzavarosabb klímatetteket szülhet. A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályaik voltak: erőszakmentesek kellett legyenek, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, azaz várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a kedvezőtlen médiakép viszonzott, nagyobb hatalmakat követelt a „környezetvédelmi őrültek” és más tüntetők megfékezésére, a politikai vezetők pedig figyelembe vették ezt a kérést.

A legnagyobb változás 2022-ben, a Rendőrségi, Bűnügyi, Ítéletalkotási és Bírósági Törvény elfogadásával következett be, amely „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatás zavarását” bűncselekménnyé nyilvánította. Ezen felül a hatóságok új jogi utakat nyitottak meg, lehetővé téve, hogy a jövőbeli zavarásra tervezett akciókért súlyos börtönbüntetést kaphassanak a résztvevők. A nyilvános rendzavarás elleni törvény a következő évben kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, új bűncselekményeket vezetett be, például „tárgyakhoz való záródást” és a nagy infrastruktúrák megzavarását.

A JSO végének hátterében a klímaaktivisták új formák után kutatnak, amelyek kihasználják a jogi kereteket, hogy kifejezzék véleményüket. Például a Citizen’s Arrest Network (CAN) próbálja megfordítani a szkriptet, kihasználva a közszolgáltatás zavarásának törvényét a fosszilis tüzelőanyagok és más szennyező cégek vezetőivel szemben. A csoport állítása szerint már több cégvezetőt „letartóztattak”, akiket környezeti károkozással vádolnak. A közvélemény-kutatások szerint a klímaváltozás iránti aggodalom továbbra is széles körben elterjedt, de a JSO tevékenységeit a közvélemény nem nézte jó szemmel. A közelmúltban készült felmérések szerint a JSO iránti kedvező vélemények aránya mindössze 17% volt.

A klímatüntetések jövőjét illetően a JSO példája mélyebb reflektálásra ösztönözte a klímavédelmi mozgalmat. Az új stratégiák kidolgozása középpontjában a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás, az emberek bevonása és a demokratikus rendszerek hatékonyabb kihasználása áll. Az aktivisták egyre inkább felismerték, hogy a demokratikus eszközök használata, mint például a képviselők tájékoztatása, talán hatékonyabb módja lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek, mint a zavaró akciók. Az új mozgalmak, mint például a Climate Majority Project, a nem zavaró módszerekre helyezik a hangsúlyt, és céljuk, hogy a közvélemény szélesebb támogatását nyerjék el.

A JSO tevékenységei tehát nemcsak a klímaaktivizmus jövőjét formálják, hanem felvetik a kérdést is, hogy mennyire lehet sikeres a klímaváltozás elleni harc a társadalmi támogatás nélkül. A társadalmi felelősségvállalás és a közvélemény támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem valóban hatékony lehessen. Ahogy a JSO útja véget ér, úgy tűnik, hogy a klímavédelem új irányokat keres, amelyek remélhetőleg szélesebb körű elfogadottságot és támogatást nyernek a jövőben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo