Az idegen élet nyomában: mit jelent ez az emberiség számára
A tudományos felfedezések néha nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem alapvető változásokat is hoznak a gondolkodásunkban, megmutatva az Univerzumnak a méreteit és a helyünket benne. Emlékezetes pillanat volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, és most egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk: a K2-18b nevű bolygón, amely több száz trillió mérföldre található, a tudósok olyan gázt fedeztek fel, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. Ez a felfedezés új reményeket ébreszt a földönkívüli élet megtalálására, aminek lehetősége a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezető tudósa, Prof. Nikku Madhusudhan szerint egyre közelebb kerül hozzánk. „Ez az alapvető kérdések szempontjából óriási jelentőséggel bír, és lehet, hogy a válasz küszöbén állunk” – mondta.
A felfedezés lehetősége azonban újabb kérdéseket is felvet. Ha valóban találunk életet egy másik világon, vajon hogyan fog ez megváltoztatni bennünket, mint fajt? Őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy gondolták, hogy egyenes vonásokat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat keltett arról, hogy a legközelebbi bolygónk egy fejlett civilizáció otthona lehetett, ami rengeteg szórakoztató tudományos-fantasztikus kultúrát inspirált, repülő csészealjakkal és kis zöld földönkívüliekkel.
Az elmúlt évtizedekben a felfedezések irányvonalának jelentős változásai történtek. Míg a NASA korábban a Marsra összpontosított, 1992-ben felfedezték az első bolygót egy másik csillag körül, ami új utakat nyitott a kutatás számára. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de sokan közülük a „Goldilocks zónában” találhatóak, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy támogassa az élethez szükséges folyékony vizet.
Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy galaxisunkban több ezer, életre alkalmas bolygó lehet. Az exobolygók felfedezése során a tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek elemezni ezeknek a bolygóknak a légkörének kémiai összetételét. A NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST), amely a K2-18b-n felfedezte a gázt, a valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, és indítása 2021-ben óriási izgalmat keltett, hogy a földönkívüli élet keresése végre a humánia határain belül van. Azonban a JWST-nek vannak korlátai: nem tudja észlelni a Földünkhöz hasonló, kicsi bolygókat, mert a csillag fénye elhomályosítja azokat. Ennek orvoslására a NASA a „Habitable Worlds Observatory” (HWO) projektet tervezi a 2030-as években, amely képes lesz észlelni és mintát venni a hasonló bolygók légköréből.
A tudomány világában azonban a felfedezések nem mindig vezetnek azonnali ünnepléshez. Prof. Madhusudhan célja, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjtsön ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b légkörében felfedezett biosignatúrákat. Azonban még ha sikerül is ezt bizonyítania, a tudományos közéletben viták várhatók arról, hogy ezek a biosignatúrák élő organizmusok, vagy nem élő folyamatok eredményei lehetnek. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat a biosignatúrákra, a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat abba az irányba, hogy az élet valóban létezik más világokon.
A tudományos közösség tagjai abban reménykednek, hogy a jövőbeli felfedezések, akár a saját naprendszerünkben, akár távoli bolygókon történnek, új perspektívákat nyújtanak az élet mibenlétéről és az emberi lét helyéről az Univerzumban. Prof. Michele Dougherty, a londoni Imperial College vezető bolygótudósa, hangsúlyozza, hogy a felfedezések lassú, de izgalmas folyamatok. Az élet felfedezése, legyen az egyszerű vagy összetett, nem csupán tudományos szempontból lenne jelentős, hanem kulturális és szellemi szempontból is átformálhatná a gondolkodásunkat.
A tudósok ma már soha nem kerestek annyira az életet más világokon, mint most, és sokan úgy vélik, hogy a kérdés már nem az, hogy találnak-e életet, hanem mikor. Ez a felfedezés, ha bekövetkezik, nem félelmet, hanem reményt hozhat az emberiség számára, és alapvetően megváltoztathatja a róla alkotott képünket. Ahogy Prof. Madhusudhan fogalmazott: „Amikor a csillagokra nézünk, nem csupán fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő eget.”
Ezeket is érdemes megnézni
Szén-dioxid eltávolító projekt indul a tengerekben az Egyesült Királyságban
Csapás a megújuló energia törekvéseknek: leállították a nagy szélerőmű projektet
