Csapás a megújuló energia törekvéseknek: leállították a nagy szélerőmű projektet

A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentése, miszerint leállítja a Hornsea 4 néven ismert szélerőmű projektet, komoly csapást jelent az Egyesült Királyság kormányának tiszta energia célkitűzéseire. Ez a tervezett szélerőmű lett volna a világ egyik legnagyobb offshore szélerőműve, amelynek potenciális kapacitása 2,4 GW-ra rúgott volna, ami elegendő áramot biztosíthatott volna több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted képviselői szerint a projekt gazdasági szempontból már nem indokolt, annak ellenére, hogy a brit kormánnyal egy 15 éves szerződést írtak alá, amely garantálta az áram értékesítését egy előre meghatározott áron. Az Egyesült Királyság offshore szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel nézett szembe, amit a kormány is elismert.

A brit Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globálisan magas infláció és a beszállítói láncok problémái milyen hatással vannak az iparágra Európában. A Hornsea 4 leállítása már a második eset, hogy egy jelentős offshore projektet leállítanak: a svéd Vattenfall júliusban leállította a Norfolk partjainál tervezett 1,4 GW kapacitású szélerőmű fejlesztését, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energia vállalat vásárolta meg, amely bejelentette, hogy folytatni kívánja a fejlesztést. Az offshore fejlesztők előtt álló nehézségek azonban komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a Munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike.

Jelenleg az Egyesült Királyság energiaellátásának valamivel több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza alapú forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év leforgása alatt. Az ehhez szükséges számítások szerint az Egyesült Királyságnak meg kellene háromszoroznia az offshore szélerőmű kapacitását, valamint meg kellene dupláznia a napelemes és szárazföldi szélerőművi teljesítményt. Ezen kívül jelentős fejlesztések kellenek az elektromos hálózatban is, amely magába foglalja 620 mérföld új elektromos vezeték és alállomások kiépítését, valamint egyéb berendezéseket.

Sok helyi közösség ellenáll a közelükben tervezett nagy energia-infrastruktúráknak, és a különböző iparági szakértők, köztük a Konzervatív és Reform Párt képviselői is kétségeiket fejezték ki a 2030-as cél elérhetőségével kapcsolatban. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági policy professzora régóta érvel amellett, hogy az ilyen infrastruktúrák kiépítése a megadott időkeretben szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül elérni a nagyon rövid távú célokat, az a költségek maximális növekedéséhez vezet.

Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél rendkívül nehéz, de úgy véli, hogy „Herculeus erőfeszítéssel” elérhető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismeri, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az energiaszámlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaellátás biztonságának megteremtése érdekében. A kormány bejelentette, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és biztosak abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető cél. A szóvivő elmondta, hogy „erős projektportfólióval rendelkezünk, amely lehetővé teszi a tiszta energia 2030-ra történő megvalósítását, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések ellenére is elérjük céljainkat.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro