India és Pakisztán: van-e út a feszültségcsökkentéshez?

A folyamatos India-Pakisztán válság egyre veszélyesebb fordulatot vesz, és a világ különböző országaiból folyamatosan érkeznek felhívások a nyugalomra. Az elsődleges elképzelés az volt, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – amelyet Újdelhi nem erősített meg – mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, és ezzel csökkenthetnék a feszültséget. Azonban a kölcsönös támadások elhúzódása sokkal súlyosabb következményekhez vezethet. Az elmúlt konfliktusok során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhi és Iszlámábád vezetőire, hogy a helyzetet ellenőrzésük alatt tartsák, és csökkentsék a feszültséget. Most viszont a szenvedélyek magasra csaptak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a tetőfokára hágott. A szomszédos országok most közelebb állnak a háborúhoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Ayesha Siddiqa, a pakisztáni akadémikus, aki a londoni King’s College munkatársa, figyelmeztetett arra, hogy a világ közössége hallgat, ami rendkívül veszélyes helyzetet teremt. „Bár a feszültség évtizedek óta fennáll, ez az első alkalom, hogy a két ország konfliktusban van, anélkül, hogy bárki figyelemmel kísérné őket, vagy erőszakkal megpróbálná megállítani őket” – mondta Siddiqa. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi továbbra is vádaskodhatnak egymás ellen. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere ugyan próbálja nyugtatni az indiai és pakisztáni vezetőket, hogy csökkentsék a feszültséget, más amerikai vezetők üzenete viszont eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke azt nyilatkozta a Fox News-nak, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. „Azt szeretnénk, ha ez a helyzet minél gyorsabban rendeződne. De nem tudjuk irányítani ezeket az országokat” – tette hozzá Vance.

Vance akkor tartózkodott Indiában, amikor a militáns támadás történt a csak Indiához tartozó Kasmírban, amely 26 civilt ölt meg. Donald Trump amerikai elnök korábban a feszültségek fokozódását „szégyennek” nevezte. Az előző indiai-pakisztáni összecsapások során, például 2019-ben, a feszültség gyorsan csökkent, miután India végrehajtotta a „sürgős csapásokat” a Pakisztánban található terrorista táborok ellen. Az események után egy indiai katonai vadászgépet lelőttek, és a pilótát Pakisztán elfogta. Két nappal később, a washingtoni és más világ hatalmak közbenjárásának köszönhetően szabadon engedték. Az aktuális konfliktus intenzitása azonban eltérő, és a szenvedélyek mindkét oldalon felerősödtek.

Míg a Trump-adminisztráció prioritásai inkább a tarifák, Kína és az Ukrajna-orosz feszültségek körül forognak, a nemzetközi közösség összefogására lenne szükség a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális közötti feszültség csökkentése érdekében. Kína, mint a dél-ázsiai térség másik nagyhatalma, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal, több mint 50 milliárd dollárt fektetett be az országba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó keretében, hogy elősegítse a kereskedelmet. Kína és India között megoldatlan határproblémák is vannak, és a két ország 2020-ban határütközésbe keveredett a Himalájában. Ennek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere.

Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok nem kíván részt venni az India-Pakisztán feszültségek megoldásában, akkor a Biztonsági Tanács állandó tagjainak is be kell lépniük a konfliktusba. „Ez az ő felelősségük is” – mondta. Miközben India Pakisztánt azzal vádolja, hogy támogatja a Kasmírbeli szeparatista lázadókat, akik a múlt hónapban turisták ellen követtek el halálos támadást, a kínai szakértő azt javasolja, hogy a P5 tagjai indítsanak egy megbízható vizsgálatot az ügyben, hogy foglalkozzanak India aggályaival.

A Perzsa-öböl államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, fokozhatják közvetítési erőfeszítéseiket. Szaúd-Arábia külügyi államtitkára, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, ami meglepetés látogatásnak számított a feszültségek növekedése közepette. „Jó találkozónk volt Adel Al-Jubeirrel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, hozzátéve, hogy kollégája „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”. Al-Jubeir pénteken Iszlámábádba érkezett, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel. A becslések szerint 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Perzsa-öböl államaiban, ami jelentős befolyást gyakorol Szaúd-Arábiára Pakisztánban. Szaúd-Arábia az évek során milliárdokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy segítse az országot gazdasági válságok idején.

A jelenlegi válságból való kilépés egyik lehetséges módja az lehet, ha mindkét fél győzelmet könyvelhet el, ezzel kielégítve a saját közönségét. Delhi azt állítja, hogy a Pakisztánban és a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban végrehajtott rakétacsapások a múlt hónapban történt Pahalgambeli támadásért felelős személyek elszámoltathatóságát célozzák. „India már kijelentette, hogy elérte a céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők vissza akarnak támadni, akkor az Indiát erős válaszra fogja késztetni” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas katonai vezetése, azt szeretné megmutatni saját népének, hogy képes szembeszállni Indiával, és újra leckét adni neki, miután öt indiai vadászgépet is lelőttek a légiharc során. India azonban nem ismerte el, hogy vesztett volna bármilyen vadászgépet a jelenlegi összecsapás során. Siddiqa azonban megjegyezte, hogy a jelenlegi válság kimenetele attól függ, hogy India mit tartalmaz a célkitűzéseiben. „India céljai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami nagyobb eléréséig” – mondta. Az indiai Premier

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo