Kanadai jelöltek a fosszilis tüzelőanyagok mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
A közelgő kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjában Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által jelentett fenyegetés áll, miközben Kanada hozzájárulása a globális felmelegedéshez háttérbe szorul. A két fő politikai párt, a Liberálisok és a Konzervatívok új energiainfrastruktúrák bevezetését ígérik, miközben Kanada igyekszik csökkenteni az Egyesült Államokra való támaszkodását. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője, azzal a céllal indul, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energia világviszonylatban is vezető hatalmává tegye. Ezzel szemben Pierre Poilievre, a Konzervatívok vezetője, a kőolaj- és gázszektor fellendítését szeretné elérni, és eltörölné az ipari szén-dioxid adót.
Ez a politikai táj jelentős változáson ment keresztül a 2021-es választások óta, amikor a környezetvédelem vezette a választói agendát. Akkor a két fő párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan át kell térnie egy zöld gazdaságra, és júniusban elfogadták a nettó nulla kibocsátásról szóló törvényt. Ekkor még volt egyfajta egység a pártok között, ám ez mostanra eltűnt. Carney, aki március elején vette át a Liberálisok vezetését és a miniszterelnöki posztot, a klímaváltozás nemzetközi szószólójaként ismert. A Bank of England korábbi kormányzója, az ENSZ éghajlatváltozással és pénzügyekkel foglalkozó különmegbízottja, valamint a COP26 egyik fontos eredményeként létrejött Glasgow-i Pénzügyi Szövetség a Nettó Zéróért elnevezésű szövetség társelnöke is volt.
Miniszterelnökként azonban az első intézkedése az volt, hogy eltörölte a fogyasztói szén-dioxid adót, amely a Liberálisok egyik legismertebb klímapolitikai intézkedése volt, és 2019 óta érvényben volt. Az adó a szén, olaj és gáztermékeket használó fogyasztókra nehezedett, és népszerűtlen volt, a Konzervatívok pedig könnyen támadhatták a megélhetési költségek emelkedése miatt. Poilievre még „Szén-dioxid adó Carney”-ként is próbálta bemutatni riválisát. Egyes elemzők szerint az adó eltörlése okos politikai lépés volt, míg mások hibának tartják. Catherine Abreu, az International Climate Politics Hub igazgatója úgy véli, hogy ezzel Carney egy olyan narratívát fogadott el, amely szerint a klímapolitika túl sokba kerül, holott ez nem igaz.
Carney választási kampánya a pragmatizmusra épít, hangsúlyozva, hogy Kanada a tiszta és hagyományos energiák világvezető hatalmává válhat. Kampányának középpontjában a zöld energia projektek felgyorsítása és a zöld közlekedés, valamint épületek ösztönzése áll, ám részletekbe nem bocsátkozik. Emellett az olyan technológiákba, mint például a szén-dioxid megkötés, való befektetést is sürget. Azonban a közelmúlt eseményei, például az Ukrajnában zajló háború és az ezzel járó energiaárak emelkedése, csökkentették a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat, miközben a választók figyelme a megélhetési költségekre irányult.
Pierre Poilievre, a Konzervatív Párt vezetője, a megélhetési költségek emelkedésére építi kampányát, szigorúbb jogi és rendvédelmi politikát követel, valamint a „woke” kulturális ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket sürget. A konzervatív pártnak erős támogatottsága van az energiahordozókban gazdag területeken, és Poilievre a kőolaj- és gázipar jelentős fejlesztését ígéri, miközben kérdéses, hogy támogatja-e Kanada nettó nulla céljait.
A választások során a szavazók számára a legfontosabb kérdés, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni a konfliktusos amerikai elnököt. Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj körülbelül 90%-a az amerikai piacra kerül, és az energiaárak emelkedése komoly hatással lehet a munkahelyekre és a gazdaságra. A választások során a Liberálisok és a Konzervatívok is megígérték az „energiafolyosók” gyorsítását, miközben Carney óvatosan kezeli a csővezetékek kérdését, tudva, hogy azok környezetvédelmi szempontból népszerűtlenek.
A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében Kanada nemzetközi szinten 40-45%-os szén-dioxid-csökkentést vállalt 2030-ra, a 2005-ös szinthez képest. Jelenleg azonban a szén-dioxid-kibocsátás csupán 8,5%-kal csökkent. A választásokra készülve a politikai táj folyamatosan változik, és a választóknak nehéz döntéseket kell hozniuk a jövőbeli klímapolitikai irányvonalakról. A választásokra április 28-án kerül sor, és a következő kormány számára kihívást jelent majd, hogy hogyan tudja összeegyeztetni a fosszilis tüzelőanyagok gazdasági szerepét a környezetvédelmi kötelezettségekkel.
Ezeket is érdemes megnézni
Áremelkedés az Egyesült Királyságban: Milyen gyorsan drágulnak a termékek?
Párt tartóztattak le Spanyolországban egzotikus macskák tenyésztése miatt
