Német védelmi miniszter: Oroszország négy éven belül támadhatja a NATO-t
A NATO szövetség tagjainak fel kell készülniük egy esetleges orosz támadásra a következő négy évben, figyelmeztetett a német védelmi miniszter. Carsten Breuer tábornok a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország évente több száz harckocsit állít elő, amelyek közül sokat felhasználhatnak a NATO balti államainak megtámadására 2029-ig, vagy akár korábban is. Breuer tábornok hangsúlyozta, hogy a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbra is egységes a háború ügyében, annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia néhány eltérő véleményt fogalmazott meg az utóbbi időben. A tábornok a Szingapúrban megrendezett Shangri-la párbeszéden beszélt, amelyet a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete szervezett. Nyilatkozata néhány héttel a NATO-tagállamok hágai csúcstalálkozója előtt hangzott el, ahol várhatóan a védelmi költségvetéseket és más témákat fognak megvitatni.
Breuer tábornok kijelentette, hogy a NATO „nagyon komoly fenyegetéssel” néz szembe Oroszország részéről, amelyet soha nem tapasztalt még negyven éves szolgálati pályafutása alatt. Jelenleg Oroszország „óriási mértékben” növeli haderejét, évente körülbelül 1500 fő harckocsit gyárt. „Nem minden egyes harckocsi kerül [a háborúba] Ukrajnában, de új katonai struktúrákba is kerülnek, amelyek mindig a Nyugat felé néznek” – mondta. Emellett Oroszország 2024-re négymillió 152 mm-es tüzérségi lövedéket gyárt, és ezek közül sem mindegyik kerül Ukrajnába, tette hozzá Breuer tábornok. Az adatok német és szövetséges országok elemzőitől származnak. „Van egy szándék és egy készlet felhalmozása” a NATO balti államai ellen irányuló lehetséges jövőbeli támadáshoz – mondta. „Ez az, amit az elemzők értékelnek – 2029-ig. Szóval készen kell állnunk 2029-re… Ha most megkérdezné tőlem, hogy ez nem korábban, mint 2029, akkor azt mondanám, hogy nem, nem garantált. Tehát készen kell állnunk, akár már ma este harcolni” – fogalmazott.
Sokan régóta tartanak attól, hogy egy NATO-tagállam támadása nagyobb háborút indíthat el Oroszország és az Egyesült Államok között, amely a NATO kulcsfontosságú tagja. A NATO egyezményének ötödik cikkelye értelmében bármely tagállam ellen indított támadás esetén a többi tagállamnak meg kell védenie azt. Breuer tábornok külön megemlítette a Suwalki-hidat, amely Litvánia, Lengyelország, Oroszország és Fehéroroszország határán található, mint az egyik legsebezhetőbb területet. „A balti államok valóban ki vannak téve az oroszoknak, igaz? És ha ott vagy, akkor tényleg érzed ezt… a beszélgetések során ott” – mondta. Az észt kollégái a vadon tüze közelében lévő helyzettel hasonlították össze magukat, ahol „érzik a hőt, látják a lángokat és érzik a füstöt”, míg Németországban „valószínűleg csak egy kis füstöt látnak a horizonton, és nem többet”.
Breuer tábornok kiemelte, hogy ez a helyzet a különböző európai államok eltérő perspektíváit mutatja a lehetséges orosz támadás fenyegetéséről. Oroszország nézőpontja a ukrajnai háborúról eltér a nyugati véleményektől, ahol Moszkva a háborút inkább egy „folyamatként” látja a NATO-val folytatott nagyobb konfliktus részeként, ezért „próbálja megtalálni a módokat a védelmi vonalainkba való behatolásra, és teszteli azokat”. Rámutatott a Balti-tenger alatt elhelyezett kábeleken végrehajtott nemrégiben történt támadásokra, a kibertámadásokra az európai közlekedésben, valamint az északnémet erőművek és más infrastruktúrák felett észlelt ismeretlen drónokra.
A NATO-tagoknak ezért újra fel kell építeniük haderejüket, érvelt Breuer tábornok. „Amit most tennünk kell, az az, hogy tényleg bele kell állnunk, és mindenkit arra kell ösztönöznünk, hogy növelje a védelmet… mert szükség van rá. Szükségünk van erre ahhoz, hogy meg tudjuk védeni magunkat, és ezért is, hogy elrettentést építsünk ki.” Amikor a BBC kérdezte a NATO kohéziójáról, tekintettel Magyarország és Szlovákia Moszkvával való szorosabb kapcsolatára, Breuer tábornok hangsúlyozta, hogy a szövetség még mindig egészséges. Rámutatott Finnország és Svédország döntésére, hogy csatlakoznak a NATO-hoz, közvetlenül az ukrajnai háború kezdete után. „Még soha nem láttam ilyen egységet, mint ami most van” – mondta a nemzetek és katonai vezetők között. „Mindannyian értik a fenyegetést, ami jelenleg a NATO-ra leselkedik, mindannyian értik, hogy elrettentő irányba kell fejlődnünk, a kollektív védelem irányába. Ez mindenkinek világos. Az urgentia érzékelhető.”
Breuer tábornok szavai újabb jelei a német védelem és Oroszország iránti hozzáállás jelentős változásának. Mint sok nyugati ország, köztük az Egyesült Királyság, Németország is évek óta csökkentette katonai kiadásait. Azonban egyre növekvő felismerés tapasztalható a szükségszerűség iránt, hogy ezt meg kell fordítani, még a Zöld Párt is támogatta a közelmúltban a német védelmi kiadások korlátozásainak feloldását. Ugyanakkor, miközben a nyugati katonai és politikai vezetők azt mondják, készültek a harcra, kérdések merülnek fel, hogy ez valóban ambíciókat tükröz-e, vagy inkább a valóságot meghaladó vágyakat. Évekbe telik, amíg Európa katonai ipari bázisa fel tud gyorsulni ahhoz, hogy bármi közelit tudjon termelni ahhoz a fegyverzeti szinthez, amit Oroszország előállít. Az Egyesült Államok is csökkentette, nem növelte védelmi kötelezettségeit Európában, hogy a Indo-Csendes-óceánra összpontosítson.
Ezeket is érdemes megnézni
Ingatlan adásvétel menete hitellel: lépésről lépésre útmutató
Fibonacci retracement használata a piaci trendek elemzésében
