Rizsért bukott a japán miniszter

Japán mezőgazdasági minisztere, Taku Eto, nemrégiben megjegyzést tett, amely azonnali felháborodást váltott ki az országban. A miniszter azt állította, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mert a támogatóitól mindig „bőségesen” kap ajándékba. E megjegyzései, amelyeket egy helyi adománygyűjtő eseményen tett, nem a várt nevetést, hanem komoly kritikát generáltak, és végül a lemondásához vezettek. Japán jelenleg a legnagyobb megélhetési válsággal néz szembe évtizedek óta, amely a közismert alapélelmiszert, a rizst is sújtja. A rizs ára az elmúlt évben több mint megduplázódott, míg az importált fajták száma drámaian csökkent.

Eto bocsánatot kért, mondván, hogy „túl messzire ment” a megjegyzéseivel. Lemondása után az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba, ami újabb csapást jelentett Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának, amely már így is a csökkenő közönség támogatásával küzdött. A rizs, mint alapélelmiszer, különösen érzékeny téma Japánban, hiszen a hiányok korábban már politikai válságokat okoztak. Az 1918-as évben a rizs árának emelkedése kormányváltást eredményezett, így nem meglepő, hogy a rizs árának emelkedése közvetlen hatással van Ishiba népszerűségére.

Yokohamából, egy fiatal édesanya, Memori Higuchi osztotta meg a BBC-vel, hogy a politikai vezetők nem járnak boltokba, így nem értik, milyen problémákkal küzdenek az átlagemberek. Higuchi, aki egy hét hónapos csecsemő édesanyja, hangsúlyozta, hogy a jó táplálkozás elengedhetetlen a szülés utáni felépüléshez, és mivel a lánya hamarosan szilárd ételeket kezd enni, a rizs árának emelkedése aggasztó számára. Ha az árak tovább nőnek, kénytelenek lesznek csökkenteni a rizs mennyiségét, amit fogyasztanak.

Kunio Nishikawa, az Ibaraki Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint a rizs iránti kereslet emelkedése összefügg a turisták számának növekedésével és azzal, hogy a pandémia után egyre többen étkeznek éttermekben. Azonban a termelés nem követte a kereslet növekedését: míg a kereslet 7,05 millió tonnára nőtt, a termelés mindössze 6,61 millió tonna volt. A mezőgazdasági minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a kereslet növekedése részben a rizs viszonylag alacsony ára miatt következett be, de a rendkívüli hőség miatt a termelés minősége is csökkent.

A rizstermelők évek óta nem tudnak megfelelő profitot realizálni, amelyet Kosuke Kasahara, egy 59 éves gazda emelt ki, aki családja generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal. Elmondta, hogy a rizs előállításának költsége körülbelül 18 500 jen (125,70 dollár) 60 kg-onként, míg a helyi szövetkezet tavaly 19 000 jent ajánlott érte. Korábban a kormány pénzügyi ösztönzőket kínált a településeknek, hogy csökkentsék a rizstermelést, de ez a gyakorlat az utóbbi években megváltozott.

Miközben a fiatal gazdák más típusú rizst termelnek, amelyet például sake, rizsropogós vagy állatok takarmányozására használnak, a helyi rizs iránti kereslet az utóbbi években csökkent. Shinya Tabuchi, egy fiatal gazda megjegyezte, hogy fáradt a kereskedőkkel és az éttermekkel való harcból, akik alacsony áron akarták megvenni a rizst, de a helyzet most megváltozott, hiszen a rizs ára 40 000-50 000 jenre emelkedett 60 kg-onként.

Bár a magas árak rossz hírek a vásárlók számára, a gazdák végre profitálhatnak, ami a korábbi évek küzdelmeit követően üdvözlendő. A kormány márciusban megkezdte a vészhelyzeti rizskészleteinek árverezését az árak csökkentése érdekében, ami azonban nem hozott tartós megoldást. A közvélemény egyre inkább elégedetlen a helyzettel, és a kormány kénytelen volt importálni a rizst Dél-Koreából, ami 25 év óta először történt. A miniszterelnök jelezte, hogy a kormány a jövőben az amerikai rizs importjának bővítését is fontolóra veszi, de a vásárlók, mint Higuchi, valószínűleg nem fognak külföldi rizset vásárolni, mivel a helyi termelést preferálják.

A helyi gazdák között megoszlanak a vélemények a kormányzati támogatás szükségességéről. Míg Tabuchi úgy véli, hogy a fiatal generációnak profitálnia kell, és a kormánynak engednie kell a veszteséges gazdák elbukását, Kasahara azzal érvel, hogy a közösség részeként a helyi gazdák megsegítése elengedhetetlen. A kormányzati támogatások garantálása helyett, amely torzítja a piacot, az árak stabilizálása és a gazdák megélhetésének biztosítása a cél.

Az idei nyáron esedékes nemzeti választások miatt a politikai vezetés számára kulcsfontosságú, hogy a vásárlók és a gazdák érdekeit egyaránt figyelembe vegyék, különösen az idősebb szavazók körében, akik hajlamosabbak politikai preferenciáikat a helyi élelmiszertermelésre alapozni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj42vjrdz1no