Szén-dioxid eltávolító projekt indul a tengerekben az Egyesült Királyságban
A brit kormány által finanszírozott SeaCURE projekt a környezeti problémák megoldásának új lehetőségeit kutatja, kifejezetten a szén-dioxid (CO2) tengerből való eltávolítására összpontosítva. Az angliai délparton elindult kísérleti program célja, hogy feltárja, mennyire hatékony lehet a tengervíz szén-dioxid eltávolítása, mivel a vízben nagyobb koncentrációban található a klímaváltozásért felelős gáz, mint a levegőben. A klímakutatók széles körben egyetértenek abban, hogy a legfontosabb lépés a üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, de sok tudós úgy véli, hogy a már kibocsátott gázok egy részének megkötése is elengedhetetlen a globális felmelegedés megfékezéséhez.
A SeaCURE projekt különlegessége, hogy nem a levegőből próbálja eltávolítani a szén-dioxidot, hanem a tengervízből. A Weymouth Sealife Centre mögött indul a projekt, ahol egy cső húzódik a köves part alatt a La Manche csatornába, és tenger vizet szív fel, amelyet a szárazföldre hoz. A cél az, hogy kiderítsék, mennyire költséghatékony módszer a vízből való szén-dioxid eltávolítása, és milyen hatással van ez a légkörre.
A projekt első látogatói között voltunk, ahol Tom Bell professzor, a Plymouth-i Tengeri Laboratórium munkatársa bemutatta a folyamatot. Elmagyarázta, hogy a tengervizet először savasítják, ami elősegíti a benne oldott szén-dioxid gázzá alakulását, így az a légkörbe kerülhet. A professzor mosolyogva mutatta be a „tengervíz-eltávolító” berendezést, amely egy nagy rozsdamentes acél tartály, amely maximalizálja a kontaktust a savas tengervíz és a levegő között. „Amikor egy szénsavas italt megnyitsz, az habzik, ez a szén-dioxid kijövetele” – mondja Bell. A folyamat során a szén-dioxidot eltávolítják és koncentrálják, majd tárolásra készítik elő.
A kezelést követően a „deacidified” tengervizet visszapumpálják a tengerbe, ahol újra elkezdi magába szívni a szén-dioxidot. A kísérleti projekt jelenlegi teljesítménye meglehetősen csekély, évente maximum 100 tonna szén-dioxid eltávolításával büszkélkedhet, ami kevesebb, mint amit egy kereskedelmi repülőgép kibocsát az Atlanti-óceán átrepülése során. Mindazonáltal a SeaCURE mögött álló szakemberek úgy vélik, hogy a világ óceánjaiban rejlő potenciál hatalmas. A projekt célja, hogy évente 14 milliárd tonna szén-dioxidot távolítson el, ha a világ tengervizének 1%-át feldolgozzák.
A projekt vezetője, Paul Halloran hangsúlyozza, hogy a tengervíz használata előnyös, mivel az körülbelül 150-szer több szén-dioxidot tartalmaz, mint a levegő. Ugyanakkor különböző kihívásokkal is szembesülnek, mivel a tengervízből való szén-dioxid eltávolítása energiaigényes folyamat. Ahhoz, hogy a módszer igazán működőképes legyen, megújuló energiaforrásokkal kellene működtetni a szén-eltávolító berendezéseket, például napelemes telepekkel egy úszó installáción a tengeren.
Oliver Geden, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tagja, hangsúlyozza, hogy a szén eltávolítása elengedhetetlen a nettó zéró kibocsátás eléréséhez, amely megállíthatja a további felmelegedést. A SeaCURE projekt 3 millió font támogatást kapott a brit kormánytól, és része a 15 kísérleti projektnek, amelyek célja a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák fejlesztése.
A projekt hatásait a tengeri élővilágra is vizsgálják, mivel a tengervíz alacsony szén-dioxid tartalmú vízbe való keveredése potenciális környezeti hatásokat vonhat maga után. A kutatások során kiderült, hogy a tengeri élőlények, mint például a fitoplankton és a kagylók, a szén-dioxidra támaszkodnak a növekedésükhöz. A kutatók úgy vélik, hogy a nagy mennyiségű alacsony szén-dioxid tartalmú víz bevezetése befolyásolhatja a tengeri ökoszisztémát, ezért fontos, hogy a projekt korai szakaszában figyelembe vegyék a potenciális hatásokat.
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan készül az üveg és miből áll valójában?
Olcsó édességek: hogyan élvezhetjük a finomságokat pénztárcabarát módon
