Új kutatás a Uranusz holdjain élet lehetőségét vetíti előre
A Uranusz bolygó és annak öt legnagyobb holdja évtizedek óta a tudományos középpontban áll, hiszen sokáig úgy vélték, hogy ezek a világok halott, steril helyek, amelyek nem képesek életet fenntartani. Azonban legújabb kutatások azt sugallják, hogy ez a nézet téves lehet, és valójában óceánokkal rendelkezhetnek, amelyek akár életet is támogathatnak. A legfontosabb információkat a NASA Voyager 2 űrszondájának adatai szolgáltatták, amely közel negyven évvel ezelőtt járt a bolygó közelében. Azonban egy új elemzés rávilágított, hogy a Voyager látogatása egy erőteljes napvihar idejére esett, ami torzította a bolygóról alkotott képet.
Uranusz egy lenyűgöző, jeges gyűrűs világ a Naprendszerünk távoli részén. Az összes bolygó közül az egyik leghidegebb, és rendkívüli módon az oldalára dőlt, mintha megütötték volna, ami különlegessé teszi. Az első közeli felvételeinket 1986-ban kaptuk a Voyager 2-től, amely szenzációs képeket küldött a bolygóról és annak öt legnagyobb holdjáról. A tudósokat azonban még inkább lenyűgözte az a data, amelyet a Voyager 2 küldött vissza, hiszen ezek azt mutatták, hogy a Uranusz rendszere még különösebb, mint amit eddig gondoltak. A szonda műszerei által gyűjtött mérések arra utaltak, hogy a bolygó és a holdak inaktívak, ellentétben a Naprendszer más holdjaival, és fura módon a Uranusz védő mágneses mezeje is torzult.
A Voyager 2 nem talált semmilyen gáz- vagy anyagkibocsátást, ami a bolygóról vagy holdairól származhatott volna, ami sokkolta a tudósokat, hiszen ez ellentétes volt a Naprendszer más égitestjeivel. Az új kutatás azonban megoldotta ezt az évtizedek óta tartó rejtélyt, és kiderítette, hogy a Voyager 2 egy „rossz napon” haladt el a bolygó mellett. Az új eredmények szerint, amikor a Voyager 2 elhaladt Uranusz mellett, a Nap éppen aktív állapotban volt, ami erős napszél kialakulásához vezetett. Ez a napszél valószínűleg elsöpörte az anyagot, és ideiglenesen torzította a mágneses mezőt, így négy évtizeden keresztül téves képet alkothattunk a bolygóról és annak holdjairól.
William Dunn, a University College London kutatója hangsúlyozta, hogy ezek az új eredmények arra utalnak, hogy a Uranusz rendszere sokkal izgalmasabb lehet, mint azt korábban gondolták. Elképzelhető, hogy a holdak alatt óceánok rejtőznek, amelyek akár életnek is otthont adhatnak. Linda Spilker, aki fiatal tudósként dolgozott a Voyager programban, most a Voyager küldetések projekt tudósa, szintén örömmel fogadta az új eredményeket. Elmondta, hogy izgalmas látni, hogy a Voyager 2 adatai új felfedezésekhez vezetnek.
Affelia Wibisono, a Dublin Institute for Advanced Studies kutatója, aki független a kutatócsoporttól, szintén rendkívül izgalmasnak találta az új eredményeket. Rámutatott, hogy mennyire fontos visszatekinteni a régi adatokra, mert sokszor új felfedezéseket rejt magában, amelyek segíthetnek a következő generációs űrkutatási missziók megtervezésében. A NASA, részben az új kutatás eredményeként, új küldetést tervez, amely a Uranusz Orbiter and Probe néven ismert. A tervek szerint a következő 10 évben a NASA újra meglátogatja a jeges világot és holdjait.
Jamie Jasinski, a NASA munkatársa, aki az újraelemzés ötletgazdája volt, elmondta, hogy a jövőbeli misszió tervezésekor figyelembe kell venni az új kutatás eredményeit. Ezért újra kell gondolni, hogy a tudományos kikérdezés során milyen eszközöket kell tervezni ahhoz, hogy a legjobb tudományos eredményeket érhessük el. A NASA Uranusz-probája várhatóan 2045-ben érkezik meg, amikor a tudósok remélik, hogy fényt deríthetnek arra, vajon ezek a távoli jeges holdak, amelyeket korábban halott világoknak hittek, valóban képesek lehetnek életet fenntartani.
Ezeket is érdemes megnézni
A világ legnagyobb birodalma: Történelem és örökség titkai
Kanadai jelöltek a fosszilis tüzelőanyagok mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul
