Végre megvalósulhat az Egyesült Államok nagy sebességű vasúthálózata?

Az Egyesült Államok, 340 milliós lakosságával, 71 államközi autópályájával és több mint 5000 nyilvános repülőterével, eddig nem rendelkezett nagysebességű vasúti hálózattal. Azonban jelenleg két nagysebességű vasúti projekt építése zajlik, és további tervek is léteznek. Ez felveti a kérdést, hogy az Egyesült Államok végre felzárkózik a Kínában, Japánban és Európában látható gyorsvonatokhoz. Rick Harnish, a High Speed Rail Alliance amerikai kampánycsoport munkatársa, optimistán nyilatkozott az első két projekt megvalósításáról. Az egyik a San Francisco és Los Angeles közötti vonal, amely rendkívül kihívást jelent, mivel Kalifornia hegyvidéki területein halad. A másik projekt a Las Vegas és Los Angeles közötti vonal, amely viszonylag egyszerűbb, mivel sík területen épül.

Ezen kívül terveznek egy nagysebességű vonalat Portlandből, Oregonból Seattle-be, Washington államba, majd onnan Vancouverbe, Kanadába. Továbbá, egy másik vonal is készül Dallas és Houston között. Harnish azonban figyelmeztetett, hogy az Oregon és Washington közötti vonal tervezése „lassan halad”, míg a texasi vonal sorsa egyre kétségesebbé vált, miután Trump elnök kormánya törölte a 63,9 millió dolláros támogatást.

Ezzel szemben Kína nagysebességű vasúti hálózata várhatóan idén meghaladja az 50 000 kilométert, míg az Európai Uniónak 8556 kilométer nagysebességű vasúti vonala van, amelyből Spanyolországé a legnagyobb, 3190 kilométer. Az Egyesült Királyságban jelenleg az egyetlen nagysebességű vonal a High Speed 1, amely a Csatorna alagút és London St Pancras között közlekedik. A High Speed 2 építése London Euston és Birmingham között folyik, annak ellenére, hogy a finanszírozási problémák jól ismertek.

Bár nincs egyetemes meghatározás arra, hogy mi számít nagysebességű vasútnak, a Nemzetközi Vasúti Szövetség szerint a vonatoknak általában 250 km/h (155 mph) sebességgel kell haladniuk. Az Egyesült Államok miért marad le Európától és különösen Kínától? Will Doig, az amerikai vasúti iparról író újságíró szerint az amerikai kultúra rendkívül autófüggő. Sokan nem érzik szükségét a nagysebességű vasútnak, vagy nem akarják, hogy a környezetükben épüljön. Továbbá, az amerikai kormány hajlamos volt leállítani a vasúti projekteket.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állami tulajdonú Amtrak utasvasúti szolgáltatás vezetője, Stephen Gardner, lemondott a múlt hónapban, miután nyomás nehezedett rá a Fehér Ház részéről. Az Amtrak jelenleg nem üzemeltet nagysebességű vonatokat, de a közeljövőben 28 új, 160 mph sebességű NextGen Acela vonatot állítanak forgalomba a Boston és Washington közötti északkeleti folyosón. Jelenleg azonban a 457 mérföldes vonalból mindössze 50 mérföldön képesek a vonatok 150 mph sebességgel közlekedni.

A kaliforniai és nevadai nagysebességű vonalak építése a kaliforniai állam irányítása alatt áll, míg a Los Angeles és Las Vegas közötti Brightline West magánkézben lévő projekt, amely várhatóan 2028-ban nyílik meg. Harnish szerint világszerte 23 ország rendelkezik nagysebességű vasúti rendszerrel, és nonprofit szervezete az Egyesült Államokban szeretné elérni a nagysebességű vasutak megvalósítását. Az ilyen vonatok biztonságos közlekedtetése azonban nem egyszerű feladat, mivel nem lehet kereszteződés az autópályákkal, és a vonalnak nagyon egyenesnek és zárt folyosónak kell lennie.

Kína folyamatosan építi a nagysebességű vasúti vonalakat, és a várakozások szerint 2030-ra körülbelül 60 000 kilométerre nő a teljes távolság. Azok a kínai városok, amelyek nagysebességű vasúti kapcsolatokkal rendelkeznek, gazdaságuk 14,2%-os növekedését tapasztalják a dán 21st Europe alapítvány adatai szerint. Kínai cégek más ázsiai országokban, például Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön és Vietnámban is segítenek a nagysebességű vasúti rendszerek kiépítésében. Will Doig, aki a „High-Speed Empire, Chinese Expansion, and the Future of Southeast Asia” című könyvet írta, hangsúlyozza, hogy Kína nem csupán a szomszédok vasúti hálózatának fejlesztésére törekszik, hanem geopolitikai befolyását is kívánja terjeszteni a régióban.

Az Európa növekvő nagysebességű vasúti hálózata a kontinens közszolgáltatásokba való befektetésének tanúbizonysága. Kaave Pour, a 21st Europe alapítvány munkatársa, további nagysebességű vasúti bővítést sürget, hogy az EU legfontosabb fővárosait és városait összekösse. Pour szerint, ha az Egyesült Államok fejleszteni akarja a nagysebességű vasutat, akkor először kulturális változásra van szükség, és el kell gondolkodnia azon, hogy milyen jövőt kíván. Harnish hangsúlyozza, hogy a nagysebességű vasút működéséhez az amerikai szövetségi kormány kulcsszerepet játszik, de a Fehér Ház már leállította a Houston és Dallas közötti tervezett nagysebességű vonal állami támogatását. Duffy közlekedési miniszter a projektet a „adózók pénzének pazarlásának” nevezte. Scott Sherin, az Alstom francia vonatgyártó cég egyik vezetője, aki az Amtrak új nagysebességű vonatainak szállítója, megkérdőjelezi, hogy az Egyesült Államokban van-e politikai akarat a vasúti fejlesztésekre, és megjegyzi, hogy a jövőbeli nagysebességű vonalak nehezen férhetnek be a nagyvárosok központi részeibe a sűrű építkezések miatt. Doig végül hangsúlyozza, hogy szeretné, ha Kína segítene a nagysebességű vasúti fejlesztésekben az Egyesült Államokban, de nem reméli, hogy ez valóra válik, mivel politikailag nehéz helyzetben van.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cze1erz9jxko