
Áremelkedés az Egyesült Királyságban: Milyen gyorsan drágulnak a termékek?
Az Egyesült Királyságban az infláció 2,6%-kal emelkedett az elmúlt tizenkét hónap során, ami kevesebb, mint az előző hónapban mért adat, de még mindig meghaladja a Bank of England által kitűzött célt. A Bank of England folyamatosan módosítja a kamatlábakat annak érdekében, hogy az inflációt 2% körül tartsa, 2025-ben pedig már kétszer is csökkentette a kamatokat, így azok 4,25%-ra süllyedtek. A bank korábban figyelmeztetett, hogy az infláció várhatóan ismét emelkedni fog 2025-ben. Az infláció a termékek árának időbeli emelkedését jelenti. Például, ha egy liter tej ára 1 font, de egy év múlva 1,05 font, akkor az éves tejinfláció 5%-nak számít.
Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala (ONS) nyomon követi a mindennapi termékek, például élelmiszerek és üzemanyagok árának változását. Ez a virtuális „kosár” rendszeresen frissül, hogy tükrözze a vásárlási trendeket; 2025-ben például virtuális valóság headsetek és jóga szőnyegek kerültek a kosárba, míg helyi újsághirdetések eltávolításra kerültek. Az ONS az árak változását az előző tizenkét hónapra vonatkozóan vizsgálja az infláció kiszámításához. A legfontosabb inflációs mutatót, a Fogyasztói Árindexet (CPI) havonta publikálják. A legfrissebb CPI adat 2,6% volt 2025 márciusában, ami csökkenést jelent a februári 2,8%-hoz képest. Ez a csökkenés nagyobb volt, mint amire az elemzők számítottak, és az ONS szerint a ruházati és cipőárak csökkenése játszotta a fő szerepet.
A Bank of England más mutatókat is figyelembe vesz, például a „maginflációt” a kamatváltoztatási döntések során. A maginfláció nem tartalmazza az élelmiszer- vagy energiaárakat, mivel ezek nagyon ingadozóak, így jobban tükrözik a hosszú távú trendeket. Márciusban a maginfláció 3,4% volt, ami enyhe csökkenést jelentett a februári 3,5%-hoz képest. Az infláció jelentősen csökkent azóta, hogy 2022 októberében 11,1%-ra emelkedett, ami 40 éve a legmagasabb érték. Az infláció emelkedését részben az okozta, hogy a Covid-járvány után megnőtt az olaj- és gázkereslet, és az energiaárak újra megugrottak, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát. Az infláció azóta is jelentősen meghaladta a 2%-os célt, főként a magasabb élelmiszerárak miatt.
Amikor az infláció jóval a 2%-os cél felett volt, a Bank of England 5,25%-ra emelte a kamatlábakat, ami 16 éves csúcsot jelentett. A gondolat az, hogy ha a kölcsönzést drágábbá tesszük, az emberek kevesebb pénzt költenek. Ezzel párhuzamosan arra is ösztönözhetjük őket, hogy többet takarékoskodjanak, ami csökkenti a termékek iránti keresletet és lassítja az árak emelkedését. De ez egyensúlyozó játék – a kölcsönzési költségek növelése kockázatot jelenthet a gazdaságra nézve. Például a lakástulajdonosok magasabb törlesztőrészletekkel szembesülnek, ami felülírhatja a jobb megtakarítási ajánlatokat. A vállalkozások szintén kevesebbet kölcsönöznek, ami csökkentheti a munkahelyek teremtésének valószínűségét, és egyesek akár létszámcsökkentésre és beruházások csökkentésére is kényszerülhetnek.
A Bank of England 2024 augusztusában és novemberében, majd 2025 februárjában és májusában ismét csökkentette a kamatlábakat, így azok 4,25%-ra süllyedtek. Andrew Bailey, a Bank kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenésének következménye, és jelezte, hogy további „fokozatos és óvatos” csökkentések is várhatóak. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok által bevezetett vámok megmutatták, milyen kiszámíthatatlan is lehet a globális gazdaság. A Bank előrejelzése szerint a vámok lelassítják az Egyesült Királyság gazdaságát, és alacsonyabb inflációt eredményeznek, mint amire számítottak. Az utolsó hivatalos adatok szerint Nagy-Britanniában a rendszeres jövedelmek a január és február közötti időszakban meghaladták az inflációt, ami azt jelenti, hogy a bérek reálértéken 3%-kal nőttek. Az Egyesült Államok és az EU országai is próbálják korlátozni az árak emelkedését, hiszen az eurót használó országokban az áremelkedés üteme 2,2% volt áprilisban, ami az előző hónaphoz képest enyhe csökkenést jelentett.
Az Európai Központi Bank már 2024 júniusában csökkentette a fő kamatlábát, ami az első csökkentés volt öt év alatt. Azóta további öt alkalommal csökkentette a kamatokat, így a kulcsmutató 2,5%-ra süllyedt. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 2,4%-ra csökkent, ami az előző hónaphoz képest szintén csökkenést jelent, de még mindig meghaladja a központi bank 2%-os célját. A Federal Reserve a 2024 végén végrehajtott kamatcsökkentések után a májusi ülésén úgy döntött, hogy nem változtat a kamatlábakon, ami a vámok által generált bizonytalanságot jelzi. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump többször is kritizálta a Federal Reserve-t, és további kamatcsökkentéseket sürgetett. A két ország között bejelentett vámcsökkentési megállapodás gazdaságilag viszonylag kicsi, de fontos egyes szektorok számára. Andrew Bailey elmondta, hogy ő nem kíván véleményt formálni a Brexitről, de a Brexit utáni brit-európai kereskedelem helyreállítása „előnyös” lenne. A Bank idén másodjára csökkentette a kamatokat, mondván, hogy az infláció lassulása állt a lépés hátterében. A iskolaegyenruhák (Irányelvek és Juttatások) törvényjavaslat jelenleg a Stormont Oktatási Bizottságának vizsgálata alatt áll.

