Hongkongi pro-Kína informátor: Azért jelentettem fel sokakat a rendőrségen

Hongkongban a társadalom különböző rétegeiben egyre inkább tapasztalható a szólás- és véleményszabadság korlátozása, amely a 2019-es tömeges pro-demokratikus tüntetéseket követően, a Peking által bevezetett nemzeti biztonsági törvény (NSL) következményeként vált valósággá. Az új törvény lehetővé tette a hatóságok számára, hogy büntessék a „szakadárok”, a „felforgatók” és a külföldi erőkkel való összejátszással vádolt személyeket, ezzel egy új informátori kultúra kialakulását is elősegítve. Az elmúlt években a helyi lakosok közül néhányan, mint például Innes Tang, volt bankár, a hatóságoknak jelentették azokat, akikről úgy vélték, hogy megsértették a törvényt, ami számos ember és szervezet letartóztatásához vezetett.

Tang elmondása szerint, az ő és önkéntesei által gyűjtött információk a közösségi médiából származnak, és célja, hogy „megfelelő közösségi rendőrségi együttműködést” valósítson meg. A hatóságok által működtetett nemzeti biztonsági forródrót, amely 890 000 bejelentést fogadott 2020 novembere óta, szintén azt mutatja, hogy a hatalom a lakosságot is bevonja a megfigyelésbe. Az eddigi adatok szerint több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt, és a becslések szerint több százezer hongkongi hagyta el végleg a várost az utóbbi években.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hongkongban élő szakemberek, mint például Kenneth Chan politikai tudós, arról számolnak be, hogy a kormányzati ellenőrzések és az „anonim panaszok” miatt gyakori látogatóivá váltak a hatóságok. Chan, aki hosszú ideje részt vesz a pro-demokratikus mozgalomban, úgy érzi, hogy a véleménye miatt barátai és kollégái egy része távolságot tart tőle. A kormányzat, válaszul a kritikákra, hangsúlyozza, hogy nagy figyelmet fordít az akadémiai szabadság megőrzésére, ugyanakkor elvárja az intézményektől, hogy jogszerűen működjenek.

Tang elmondása alapján a motivációja, hogy jelentéseket tegyen, a Hongkong iránti szeretetből fakad, miközben nosztalgiával tekint vissza arra az időre, amikor a város brit gyarmat volt. Ekkoriban sokan vágytak arra, hogy Kínához tartozzanak, azonban a társadalom egy része inkább a megélhetésére összpontosított, mintsem a politikai jogaira. A demokratikus mozgalom kihívásai során Tang úgy érezte, hogy a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében kell cselekednie.

A Hongkongi választási reform, amely 2021-ben lépett életbe, szigorította a politikai részvételt, lehetővé téve, hogy csak azok a „patrióták” tölthessék be a fontos kormányzati pozíciókat, akik esküt tettek a Kínai Kommunista Párt iránt. Ez a reform hozzájárult ahhoz, hogy a politikai képviselet gyengült, és sok pro-demokratikus párt, köztük a Hongkongi Demokratikus Párt, feloszlott.

A helyzetet tovább bonyolítja a cenzúra és az öncenzúra, amely a tudományos körökben is megfigyelhető. Chan szerint a félelem a megfigyeléstől és a törvények megsértésének következményeitől mindennapi jelenséggé vált. Ennek hatására a pro-demokratikus pártok nem képviseltetik magukat a Legfelsőbb Tanácsban, és sokan, akik a politikai aktivizmus mellett döntöttek, elhagyták az országot.

Tang, aki mostanra egy pro-Peking nonprofit szervezet képviselője lett, úgy érzi, hogy a Hongkongi helyzet stabilizálódott, és mivel a nagyobb demonstrációk száma jelentősen csökkent, új célokat keres a közösségi szolgálatra. A jövője azonban bizonytalan, hiszen a kormányzati intézkedések és a politikai légkör folyamatosan változik. Chan szavai szerint a barátai közül sokan elhagyták az országot, mások börtönben vannak, ő pedig egyfajta „limbóban” él, hiszen nem tudja, meddig élhet szabadon. A hongkongi kormány válasza a BBC-nek azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti biztonság megőrzése minden ország számára alapvető jog, és a törvény csak egy kis kisebbséget céloz meg, amely veszélyt jelent a nemzeti biztonságra.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo