A vitorlavirág több különböző faj keresztezésével jött létre. Több fajtája különbözhet méretében, színében és a levelek alakjában. A kontyvirágfélék családjába soroljuk, hasonlóan a kálához valamint a kontyvirághoz. Évelő növény, gyöktörzses (rizomás) tőlevélrózsás. Virága egy fehér lepellevél, illata pedig gyenge. Tavasz végétől számítva nyáron virágzik minimum hat héten keresztül, minden egyes évben.
A növény gondozása
A vitorlavirág termései kis, tojás alakú gömbök, amelyekben 1-1 mag található, de ezt nem érdemes megvárni, hanem a lepellevél elvirágzása után vágjuk le tőből a szárat. Lassan növekszik, de fejlett korára elérheti akár az ötven centimétert is.
Amennyiben át szeretnénk ültetni, ezt még a tavasz elején tegyük meg, és ne cseréljük a felső talajréteget. Szaporítani tőosztással tudjuk a tavaszi átültetés során, vagy akár a nyári időszakban is. A talaj szempontjából a lombföldből készült, humuszban gazdag komposzt és homok keverékét szereti a legjobban, de nevelhető például hidrokultúrában is. A vitorlavirág félárnyékos, jól megvilágított helyet szereti, azonban védjük a közvetlen napsugártól! Amennyiben néha forgatunk a cserépen, a növény minden oldala egyformán fejlődik, szóval érdemes néha ezt is megcsinálnunk. Hőigénye 16-25 fok, és a párás levegőt kedveli. Amennyiben a levegő száraz, a levelei bebarnulhatnak, és könnyű célpontjává válhat a takácsatkáknak, a tripszeknek és a pajzstetveknek.
Mit tehetünk az elszáradt virágokkal?
Amennyiben a virágok elhervadtak vagy a levelek elöregedtek, fontos, hogy azokat távolítsuk el. Permetezzünk rendszeresen a levelekre vagy a kavicságyra, hogy megkapja a szükséges párát. Néha keverjünk össze vizet és sört, és egy benedvesített szivaccsal töröljük át a leveleit, mert ezáltal fényesebbek lesznek és a légzőnyílások is kinyílnak. Tavasszal és nyáron kéthetente tápoldatozzuk, október és január között pedig mérsékelten öntözzük, várjuk meg, míg a talaj megszárad két öntözés között és figyeljünk oda, hogy a hőmérséklet legfeljebb 16 fokos legyen.
Vigyázzunk, mert a leveleiben található anyagok a bőr és a nyálkahártya irritációját okozhatják azoknál, akik erre érzékenyek.
A NASA vizsgálatai szerint elnyeli a levegőből az ammóniát, az acetont, a széndioxidot és a szénmonoxidot, továbbá a dohányfüstben levő formaldehidet és benzolt, azonban ez nem biztosíték arra, hogy a szoba levegője tiszta lesz.
